Nem kell külföldre utaznod, hogy izgalmas, kultúra gazdag múzeumokat láss. A több részes összeállításban pécsi múzeumajánlóink adnak bővebb információt a lehetőségekről!
A közel 2000 éve folyamatosan lakott Sopiane, (római kori Pécs) városának régészeti kutatása több száz éve zajlik. A leggazdagabb területek ebből a szempontból, a városközponttól északi irányban, a Mecsek hegységlejtőin elhelyezkedő temető területe. A IV. században számtalan jelentős sírépítményt építtettek a városlakók (kápolnát, sírkamrát stb.). Az akkor élő kultúrák olyan emlékanyagot hagytak ránk, amelyek átvészelték a sok évszázad viharait és ezek megőrzése, védelme rendkívül nagy felelősség. Művészetileg és építészetileg olyan páratlan jelentőségű kincsek, amelyek 2000 óta az UNESCO Világörökség részét képezik. A kilenc részt felölelő helyszínek a Székesegyháztól délre, a Szent István téren és környékén találhatóak. Már a XX. században felvetődött a sírkamrák földalatti egyesítése és turisztikai célú hasznosításának ötlete. 2007-től régészeti lelőhely részenként megcsodálható: a Korsós sírkamra, a Péter-Pál sírkamra, a Nyolcszögű sírkápolna, a III., IV., XIX. és XX. számú sírkamrák. A tárlat egyénileg megtekinthető, illetve vezetéssel is díj ellenében. Akadálymentesített, így mozgáskorlátozottak is látogathatják.
Meglátogatható minden év április 1-től október 31-ig Keddtől Csütörtökig, 10:00 és 17:30 óra között. November 1-től Március 1-ig 10:00 és 16:00 óra között. Hétfő szünnap. Cím: Pécs Szent István tér 17.
A kiállítás a világhírű Zsolnay-porcelán történetét és jellegzetes darabjait mutatja be a Janus Pannonius Múzeum részeként. A tárlaton a szecesszió stílus a domináns, kronológiai sorrendben mutatja be a szebbnél szebb dísztárgyakat. 1990-től látogatható a Zsolnay emlékszoba is, amely intimebb hangvételben mutatja be a családot. A több ezer darabot számláló gyári kollekciót 1928-ban alapították, Zsolnay Vilmos születésének 100. évfordulója alkalmából. Építészeti kerámiák és tervrajzok, a díszművekhez készült kiviteli tervek és a gyár működésével kapcsolatos dokumentumok, oklevelek kerültek a múzeum gyűjteményébe személyes vonatkozású fotókkal, levelekkel együtt. A korszak nagy építészei előszeretettel alkalmazták a Zsolnay-féle épületkerámiát, az épület külsőkön használható kőcserepeket. Érdekesség, hogy a pécsi Szabadság út végén található az-az emlékszobor csoport, amit a város 1907-ben emeltetett a keramikusművész emlékére.
A kiállítás egész évben meglátogatható április 1-től október 31-ig Keddtől Vasárnapig, 10:00 és 18:00 óra között. November 1-től március 1-ig, szintén Keddtől Vasárnapig, 10:00 és 17:00 óra között. Cím: Pécs, Káptalan utca 2.
A pécsi születésű Vásárhelyi Győző egykori szülőházában nyílt meg 1976-ban az a kiállítás, amely az op-art legjelentősebb képviselője előtt tiszteleg. A kiállítás végigköveti a művész életművét, amelyhez elsőként maga ajándékozott egy szerigráfiákból álló kollekciót 1968-ban. Az 1930-tól Párizsban élő Vasarely úttörő szerepelt vállalt az emigrált művészek és a szülőföld közötti kapcsolat újrafogalmazásában. A kiállításon, nyomon követhető az op-art kialakulásának folyamata a világszerte ismert Zebra változataitól az organikus, vagy a konstruktív fokozatos absztrakcióján át a geometrikus, fekete-fehér konstruktív művekig. A festmények mellett a nagyméretű gyapjúszőnyegek illuzionizmusa jelent igazi látványosságot. Művei mellett láthatók itt a nemzetközi geometrikus, kinetikus, koncept művészet jellegzetes dokumentumai. Kiemelkedő darabjai Francois Morellet, Jean Gorin, Hans Arp, Günther Uecker, Nicolas Schöffer, Jesus Rafael Soto alkotásai. Vasarely grafikai munkásságában a fekete- fehér vonalaknak tulajdonított kiemelt szerepet. A Hunyadi út - Magaslati út kereszteződésében áll az a Vasarely szobor, ami megjelenésében az 1968-as Tridim Q című festményre utal.
A kiállítás egész évben meglátogatható április 1-től október 31-ig Keddtől Vasárnapig, 10:00 és 18:00 óra között. November 1-től március 1-ig, szintén Keddtől Vasárnapig, 10:00 és 17:00 óra között. Cím: Pécs, Káptalan utca 3.
A magyar festészet talán legkülönösebb egyéniségének, Csontváry Kosztka Tivadarnak 1973-ban nyílt meg a kiállítása. A sors iróniája, hogy a művész halála után a képek árverezésre kerültek, amiket Gerlóczy Gedeon közbenjárásával lehetett megmenteni. A Csontváry-életmű kronológiailag, valamint műfaji hovatartozás tekintetében egymástól jól elkülöníthető szakaszokra tagolható (portrék, 1902 és 1903 között készült képek és a Magányos Cédrus után készült képek). Életművének pályája mintegy másfél évtizedbe fogható be, alkotásainak száma alig haladja meg a százat, mégis az eredetileg gyógyszerész - alkotó a modern festészet egyik legjelentősebb képviselője. A múzeumban láthatóak a századforduló magyar festészetének egzotikus, napsütötte helyszínei: Jajce, Athén, Taormina, Mosztár, Castellamare - sajátos művészi tolmácsolásban.
A kiállítás egész évben meglátogatható április 1-től október 31-ig Keddtől Vasárnapig, 10:00 és 18:00 óra között. November 1-től március 1-ig, szintén Keddtől Vasárnapig, 10:00 és 17:00 óra között. Cím: Pécs, Janus Pannonius utca 11.
A Pécs újkori történetét bemutató kiállítás az 1786-ban épült, késő barokk tímárházban kapott helyet. A 18. században a Tettye- patak völgyében vízenergiát hasznosító iparágak épületei sorakoztak. Ezek egyik kiemelkedően értékes példája az a szárítópadlásos "tímárház", amelyben Pécs újkori történetét bemutató kiállítását helyezték el. Az emeleti lakótérben egy biedermeier és egy századfordulós, hagyományos berendezésű szoba tekinthető meg. A török hódoltság megszűnte (1686) után a püspökök befolyásával küszködő polgárság örökös harcainak a szabad királyi városi rang elnyerése (1780) vetett véget, amely elősegítette a polgári fejlődést, a céhek fokozatos átalakulását manufaktúrákká. A tárgyi emlékek mellett eredeti dokumentumok, fényképek, enteriőrök, épület- és város makettek gazdagítják a kiállítás anyagát. Az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttével az ipari fejlődés felgyorsult, a mecseki szénvagyon kiaknázása más területeken is ösztönzően hatott gyárak, üzemek létesítésére; az anyagi gyarapodás a városközlekedési (vasút, villamos) közüzemi, kulturális (színház, egyletek) és társadalmi struktúrájára is előnyösen hatott. A kiállítás anyaga a II. világháborút követő átalakulás időszakával (1948) zárul.
